Van két ugyanolyan ló???
Természetesen nincs, ahogyan nincs két teljesen egyforma tojás sem. Éppen ezért a lovak külső tulajdonságaik – színük, jegyeik, egyéb jellegzetességeik – alapján minden esetben megkülönböztethetők.
A lovak úgynevezett főszíne életük során nem változik, de árnyalata a kor előrehaladtával vagy akár a tartási, takarmányozási körülmények vagy az évszakok változásával eltérő lehet. A szürke lovak esetében pedig az egészen sötét szőrrel születő csikók fokozatosan világosodnak, és így például az elő években még látható jegyek – hóka, kesely láb stb. – fokozatosan egybeolvadnak az egyre több fehér fedőszőrrel.
A lovak azonosításában a színek és jegyek pontos meghatározása nagyon fontos, és ott, ahol egyedi azonosító jel besütésével nem jelölik őket, ott a szín és a jegyek mellett a lovon található szőrforgók helyét is feljegyzik, hiszen a szőrforgók, szőrlécek helyzete sosem változik. Így ezek a ló egész élete során az azonosítás teljesen megbízható forrásai. Bár nem gondolnánk, a lovaknak is van „ujjlenyomatuk”. A lábak belső felületén található szarugesztenyék – amelyek tulajdonképpen a ló elcsökevényesedett ötödik ujjának maradványai – lenyomatai is teljesen egyediek.
Forrás: 100 jó kérdés a lovakról
Melyik a világ legkissebb lova?????
A világ legkisebb lófajtája az argentin miniló, a falabella, amelynek marmagassága felnőtt korában sem haladja meg a 70-75 cm-t, vagyis nem nagyobb, mint egy nagytestű kutya. Argentínában, egy Buenos Aires melletti farmon tenyésztették ki, elsősorban shetlandi pónikból. Tenyésztésekor a legszigorúbb szelekciós szempont az volt, hogy csak a rendkívül kis növésű egyedeket tenyésszék tovább. Kizárólag házi kedvencként tartják, gazdáik néha úgy sétáltatják kötőféken ezeket a minilovakat, mintha kutyát sétáltatnának. Minden színben tenyésztik, legkeresettebbek a párductarka színű egyedek. A falabella rendkívül drága, és persze minél kisebb, annál különlegesebb és annál értékesebb.
Melyik a világ leggyorsabb lova??????????
A világ leggyorsabb lovai az angol telivérek, hiszen ezeket a lovakat évszázadokon át a gyorsaságra és a kimagasló állóképességre tenyésztették. Mára az angol telivérek a galoppversenyek szinte egyeduralkodó szereplői, néhány versenyfélvértől eltekintve – melyek szintén nagyrészt telivér ősöktől származnak, de nem tiszta angol telivérek – egyetlen lófajta egyedei sem tudják gyorsaságban felvenni a versenyt velük. Őseik a Nagy-Britanniában élő kelta galloway lovak, amelyek már a római időkben híresek voltak gyorsaságukról és kiváló állóképességükről. A galloway kancákat kezdetben ibériai, később keleti ménekkel fedeztették, de a méneken kívül később kancákat is importáltak, ezek közül is leghíresebb volt a negyven kancából álló királyi ménes, a Royal Mares.
Az angol telivér fajta létezését hivatalosan 1793-tól, az első General Stud Book megjelenésétől számíthatjuk, bár a három legjelentősebb alapíró mén, Beerly’s Turk, Darley Arabian, Godolphin Arabian még a XVII. Század végén illetve a XVIII. Század elején érkezett a szigetországba.
Az angol telivérek akkoriban persze nemcsak a lóversenypályákon, hanem katonai szolgálatban is szerepeltek. Az igazi áttörést az 1815-ös waterlooi csata jelentette, ahol az angolok terepen kiképzett, gyors, fordulékony, finom lovai fényes győzelmet arattak a napóleoni seregek nehezebb testű, közelharcra kiképzett spanyol lovai fölött. Ezzel megkezdődött az angol telivérnek, mint fajtanemesítőnek világraszóló karrierje.
Napjainkban ezek a gyors lovak szerencsére nem a csatamezőkön, hanem a lóversenypályákon kamatoztathatják tudásukat. A versenypályáról lekerülő telivérek egy része pedig később a lovassportok különféle ágaiban – elsősorban díjugratásban és militaryban – versenyez tovább.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Alfaja |
Megtalálható |
Jelemzői |
Hucul |
Lengyelország |
Lapos izmos mar és far. Fej közepes, rövid törzse. Sűrű és hosszú farok.Marmagasság 125 és 135 között |
Haflingi |
Ausztria |
Mély erős mellkas, hosszú törzs, terhelhető pata és lábak.Marmagasság 140 körül |
Shetlandi póni |
Egyesült királyság |
Helyes és aranyos fej, apró fülek. Farok és a sörény sűrű. Lábak rövid erősMarmagasság 105 és 115 között |
Highland |
Egyesült királyság |
Vaskos erős nyak. Bokaszőrzet kissé hosszú és selymes tapintású. Kedves kinézetű benyomást kelt.Marmagasság 145 -150 |
Kaszpi ló |
Arab félsziget |
Könnyű és keskeny testalkatú törzs. Hosszú nyak. Bokaszőrzet kicsit hiányos, nem túl sűrű. Fej keskeny.Marmagasság 100 -130 |
Rocky Mountani póni |
Amerikai Egyesült Államok |
Gömbölyűnek nevezhető törzsű, mar lapos, paták erősnek mondható. Hosszú farok szőrzet.Marmagasság 150 -160 |
Galiceno |
Mexikó |
Keskeny közepes hosszúságú törzs. Erős végtagok, paták Marmagasság 140 -150 |
Jelemzői |
||
Finn ló |
Finnország |
Lapocka erős, igáslónak alkalmas. Nyak egyenesen ívelt. Bokáit szőr nem fedi.Lábai erős igénybevételt is bírja.Marmagasság 150 -160 |
Svéd melegvérű |
Svédország |
Erős rövid lábak, bokáit szőr nem fedi.Törzse masszív és zömökMarmagasság 160 -170 |
Fríz ló |
Hollandia |
Bokai körös körül dús szőrzet és patái fényesek és kemények. Sörénye dús és a lapocka erős.Marmagasság 160 |
Gelderlandi |
Hollandia |
A mar és a lapocka fogathajtásra alkalmas.Hát hosszabb a megszokottnál. Bokákat szőr nem található.Marmagasság 160 -170 |
Belga melegvérű |
Belgium |
Rövidebb orr és nagy orrlyuk, fülei hegyesek. Mar erős és izmos a lapockával együtt. Bokákat szőr nem található. Marmagasság 160 -170 |
Hannoveri |
Németország |
Lapocka és a nyakrész erős és izmos. Lábakat szőr nem fedi. Hátaslónak felel meg, mint igásnak. Szép és idomos testalkatának ez megfelelő.Marmagasság 160 -170 |
Nóniusz |
Magyarország |
Alkalmas igás és hátasló használatra. Külleme és adottságai megfelelnek. Bokáit szőr nem fedi. De nem a leggyorsabb lovak. |