Van két ugyanolyan ló???
Természetesen nincs, ahogyan nincs két teljesen egyforma tojás sem. Éppen ezért a lovak külső tulajdonságaik – színük, jegyeik, egyéb jellegzetességeik – alapján minden esetben megkülönböztethetők.
A lovak úgynevezett főszíne életük során nem változik, de árnyalata a kor előrehaladtával vagy akár a tartási, takarmányozási körülmények vagy az évszakok változásával eltérő lehet. A szürke lovak esetében pedig az egészen sötét szőrrel születő csikók fokozatosan világosodnak, és így például az elő években még látható jegyek – hóka, kesely láb stb. – fokozatosan egybeolvadnak az egyre több fehér fedőszőrrel.
A lovak azonosításában a színek és jegyek pontos meghatározása nagyon fontos, és ott, ahol egyedi azonosító jel besütésével nem jelölik őket, ott a szín és a jegyek mellett a lovon található szőrforgók helyét is feljegyzik, hiszen a szőrforgók, szőrlécek helyzete sosem változik. Így ezek a ló egész élete során az azonosítás teljesen megbízható forrásai. Bár nem gondolnánk, a lovaknak is van „ujjlenyomatuk”. A lábak belső felületén található szarugesztenyék – amelyek tulajdonképpen a ló elcsökevényesedett ötödik ujjának maradványai – lenyomatai is teljesen egyediek.
Forrás: 100 jó kérdés a lovakról
Melyik a világ legkissebb lova?????
A világ legkisebb lófajtája az argentin miniló, a falabella, amelynek marmagassága felnőtt korában sem haladja meg a 70-75 cm-t, vagyis nem nagyobb, mint egy nagytestű kutya. Argentínában, egy Buenos Aires melletti farmon tenyésztették ki, elsősorban shetlandi pónikból. Tenyésztésekor a legszigorúbb szelekciós szempont az volt, hogy csak a rendkívül kis növésű egyedeket tenyésszék tovább. Kizárólag házi kedvencként tartják, gazdáik néha úgy sétáltatják kötőféken ezeket a minilovakat, mintha kutyát sétáltatnának. Minden színben tenyésztik, legkeresettebbek a párductarka színű egyedek. A falabella rendkívül drága, és persze minél kisebb, annál különlegesebb és annál értékesebb.
A fajta kialakítói féltve őrzik a falabella kitenyésztésének titkát, így csak találgatni lehet, hogy a shetland pónin kívül még milyen fajtákat használtak előállításához. Mivel az argentin miniló küllemében inkább egy félvér ló kicsinyített másának tűnik, és nem annyira pónira hasonlít, feltételezhető, hogy arab vér is csörgedezik az ereiben.Melyik a világ leggyorsabb lova??????????
A világ leggyorsabb lovai az angol telivérek, hiszen ezeket a lovakat évszázadokon át a gyorsaságra és a kimagasló állóképességre tenyésztették. Mára az angol telivérek a galoppversenyek szinte egyeduralkodó szereplői, néhány versenyfélvértől eltekintve – melyek szintén nagyrészt telivér ősöktől származnak, de nem tiszta angol telivérek – egyetlen lófajta egyedei sem tudják gyorsaságban felvenni a versenyt velük. Őseik a Nagy-Britanniában élő kelta galloway lovak, amelyek már a római időkben híresek voltak gyorsaságukról és kiváló állóképességükről. A galloway kancákat kezdetben ibériai, később keleti ménekkel fedeztették, de a méneken kívül később kancákat is importáltak, ezek közül is leghíresebb volt a negyven kancából álló királyi ménes, a Royal Mares.
Az angol telivér fajta létezését hivatalosan 1793-tól, az első General Stud Book megjelenésétől számíthatjuk, bár a három legjelentősebb alapíró mén, Beerly’s Turk, Darley Arabian, Godolphin Arabian még a XVII. Század végén illetve a XVIII. Század elején érkezett a szigetországba.
Az angol telivérek akkoriban persze nemcsak a lóversenypályákon, hanem katonai szolgálatban is szerepeltek. Az igazi áttörést az 1815-ös waterlooi csata jelentette, ahol az angolok terepen kiképzett, gyors, fordulékony, finom lovai fényes győzelmet arattak a napóleoni seregek nehezebb testű, közelharcra kiképzett spanyol lovai fölött. Ezzel megkezdődött az angol telivérnek, mint fajtanemesítőnek világraszóló karrierje.
Napjainkban ezek a gyors lovak szerencsére nem a csatamezőkön, hanem a lóversenypályákon kamatoztathatják tudásukat. A versenypályáról lekerülő telivérek egy része pedig később a lovassportok különféle ágaiban – elsősorban díjugratásban és militaryban – versenyez tovább.
Alfaja |
Megtalálható |
Jelemzői |
Hucul |
Lengyelország |
Lapos izmos mar és far. Fej közepes, rövid törzse. Sűrű és hosszú farok.Marmagasság 125 és 135 között |
Haflingi |
Ausztria |
Mély erős mellkas, hosszú törzs, terhelhető pata és lábak.Marmagasság 140 körül |
Shetlandi póni |
Egyesült királyság |
Helyes és aranyos fej, apró fülek. Farok és a sörény sűrű. Lábak rövid erősMarmagasság 105 és 115 között |
Highland |
Egyesült királyság |
Vaskos erős nyak. Bokaszőrzet kissé hosszú és selymes tapintású. Kedves kinézetű benyomást kelt.Marmagasság 145 -150 |
Kaszpi ló |
Arab félsziget |
Könnyű és keskeny testalkatú törzs. Hosszú nyak. Bokaszőrzet kicsit hiányos, nem túl sűrű. Fej keskeny.Marmagasság 100 -130 |
Rocky Mountani póni |
Amerikai Egyesült Államok |
Gömbölyűnek nevezhető törzsű, mar lapos, paták erősnek mondható. Hosszú farok szőrzet.Marmagasság 150 -160 |
Galiceno |
Mexikó |
Keskeny közepes hosszúságú törzs. Erős végtagok, paták Marmagasság 140 -150 |
Jelemzői |
||
Finn ló |
Finnország |
Lapocka erős, igáslónak alkalmas. Nyak egyenesen ívelt. Bokáit szőr nem fedi.Lábai erős igénybevételt is bírja.Marmagasság 150 -160 |
Svéd melegvérű |
Svédország |
Erős rövid lábak, bokáit szőr nem fedi.Törzse masszív és zömökMarmagasság 160 -170 |
Fríz ló |
Hollandia |
Bokai körös körül dús szőrzet és patái fényesek és kemények. Sörénye dús és a lapocka erős.Marmagasság 160 |
Gelderlandi |
Hollandia |
A mar és a lapocka fogathajtásra alkalmas.Hát hosszabb a megszokottnál. Bokákat szőr nem található.Marmagasság 160 -170 |
Belga melegvérű |
Belgium |
Rövidebb orr és nagy orrlyuk, fülei hegyesek. Mar erős és izmos a lapockával együtt. Bokákat szőr nem található. Marmagasság 160 -170 |
Hannoveri |
Németország |
Lapocka és a nyakrész erős és izmos. Lábakat szőr nem fedi. Hátaslónak felel meg, mint igásnak. Szép és idomos testalkatának ez megfelelő.Marmagasság 160 -170 |
Nóniusz |
Magyarország |
Alkalmas igás és hátasló használatra. Külleme és adottságai megfelelnek. Bokáit szőr nem fedi. De nem a leggyorsabb lovak. |